Svájcban sem minden fenékig tejfel!

komposztálási illusztrációk 117b2010 áprilisában a Kompostforum Schweiz meghívására a SZIKE négy tagja néhány napos látogatást tett a Bódeni tóval határos Thurgau kantonban. A házi komposztálás ottani gyakorlatának megismerésével gazdagabban és néhány közkeletű illúzióval pedig szegényebben tértünk haza.

 

 

 

 

 

Előzmények idehaza és az Alpok tövében
Svájcban – bár az erőforrás-igényes, központosított rendszerek térhódítását itt sem lehetett elkerülni – évtizedekre visszatekintő hagyománya van a helyben történő komposztálásnak. Az alpesi országban ez a tevékenység elsősorban a Kompostforum Schweiz működéséhez kötődik. Az egyesület ezzel kapcsolatos tevékenységének, a házi komposztálásnak a magyarországi megismertetésében jelentős érdemeket szerzett a Komposztfórum Alapítvány. Mi is az ő jó voltukból szereztünk tudomást a svájci egyesület létezéséről. Az egyesület elnökét, Corinne Gublert, hosszas előkészítés után meg is hívtuk Magyarországra a 2009. május 27-én megtartott I. Országos Helyi Komposztálási Konferenciára, ahol előadást tartott a svájci házi komposztálási gyakorlatról. Már ott felvetődött egy, az alpesi országot célba vevő látogatás ötlete. Tanulmányutunk során a gyakorlatban is megtekintettük a svájci rendszer működését, a tanácsadói hálózat tevékenységét, az ottani környezeti nevelési módszereket, az oktatási programok részleteit és az önkéntesek munkáját. St. Gallen városában pedig találkozhattunk egy városi házi komposztálási rendszerrel, annak különböző helyszíneivel és formáival.

 

 

svájc5

Magyarországon sem…
A technikai civilizáció elburjánzását látva a házi komposztálási programok szervezéséhez és lebonyolításához Magyarországon is szükség lesz kellő lelkesedéssel felvértezett, képzett szakemberekre. Ezt a célt a komposztgazda-, komposztálási programvezető- vagy a komposztálási tanácsadóképzés szolgálhatja a legjobban. Egy ilyen képzés elindítására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatától nyertünk támogatást. A tanulmányút részben ennek az előkészítését szolgálta. A svájci helyszíneken működés közben figyelhettük meg a képzés többszintű rendszerét, tematikáját, az alkalmazott oktatási módszereket, a felhasznált segédanyagokat, az előadások helyszíneit. Az ott megszerzett tapasztalatok vélhetőleg sok segítséggel szolgálnak a hazai komposztálási szakemberképzés megszervezéséhez.

 

 

 

svájc1

A St. Galleni komposztkaland
Tanulmányutunk első napján különböző közösségi komposztálási megoldásokat tekintettünk meg. St. Gallenben a közterületi és a lakóközösségi komposztálásra láttunk példákat. Marianne Meili lefegyverzően lelkes és dinamikus kalauzunk névjegye szerint St. Gallen város hulladékszolgáltatójának alkalmazottja, és ebben a minőségében komposztálási tanácsadó. A város legkülönbözőbb pontjait érintő bemutatótúránk után megbizonyosodhattunk, hogy a dolgok legtöbbször egyetlen ember személyes elkötelezettségén vagy annak hiányán állnak vagy buknak. Akadályt nem ismerő tevékenysége eredményeképpen nem várt élményben volt részünk: a belváros elegáns bankszékházai, az egykori textilmágnások patinás lakó- és irodaházai tőszomszédságában, egy társasházakkal körülvett tér kieső sarkában közönséges komposztálóedényekbe ütköztünk. Máshol a több száz lakosnak otthont adó lakópark melletti kis komposztálótelep kapuján svájci alapossággal megszerkesztett tábla díszelgett. Ezen a nyitva tartási időn kívül a lakóközösség tagjai közül kikerülő felelősök nevei sorakoztak. A kapun belül szakszerűen megszerkesztett tájékoztató táblák hívták fel magukra a figyelmet. A finanszírozást firtató kérdésre Marianne mosolyogva vonta meg a vállát: „Már magam sem tudom pontosan, honnan sikerült pénzt lecsípnem az eligazító táblákra meg a többi eszközre.”

svájc2

Elmélet és gyakorlat – képzés svájci módra
A következő napon egy, a lakosságnak szóló tanfolyam első előadásán vettünk részt, melyen a résztvevők megismerhették a komposztálás környezeti, ökológiai jelentőségét, a lejátszódó biológiai és kémiai folyamatokat. Az előadó Helena Städler minden kommunikációs eszközt bevetett: a hallgatóságot is aktivitásra késztető előadása, az azt követő gyakorlati bemutató még a téma iránt kevésbé érdeklődőket is levette volna a lábáról. Részletesen bemutatta a komposztálás munkamenetét, a komposzt érésének fázisait és a kész komposzt felhasználási lehetőségeit. Helena az elméleti tudnivalókat követő gyakorlati bemutató keretében nem volt rest illusztrálni a komposztálási tevékenységgel járó fizikai munkákat sem. A mulcsozás, legfőképpen pedig az érett komposzt rostálása, a komposztdomb megkeverése ugyanis a mi fogalmaink szerint nem feltétlenül egy háziasszonyhoz illő tevékenység. A hallgatók a három részből álló tanfolyam során egyre részletesebben foglalkoznak a komposztálás folyamatával, és ezen keresztül a talaj megismerésével.

 

 

 

svájc3

Hulladék: utcák és zsákutcák
Az út során vendéglátóink jóvoltából megszemlélhettük a svájci hulladékgazdálkodási rendszer további részeit: szelektívhulladék-gyűjtőket, szelektív-hulladékudvart, hulladékégetőt. Ettől a csoport nem minden tagja volt felvillanyozódva. A látottak az ő aggályait látszanak igazolni.
Az általunk megtekintett hulladékudvarban betekintést nyertünk egy jóléti társadalom pazarló életformájába. A megszámlálhatatlan hulladékféleség közé kerülő újszerű állapotú termékek láttán nem kevés csalódással szembesülhettünk a környezettudatosnak vélt svájci társadalom számunkra ismeretlen arcával. Az egyszerű állampolgárok, a kertészeti vállalkozók például előszeretettel hozzák ide a „zöldhulladékot”, hogy lerakási díj ellenében megszabaduljanak tőlük. A telepről némi csalafintasággal mezőgazdasági területekre szállítják a komposztálási alapanyagokat, ahol a mező szélén komposztálják azokat. A telep megbízott szakembere, Kurt huncut mosollyal az arcán adta tudtunkra, hogy ezzel a környezetkímélő módszerrel sikerült megelőzni a tervezett komposztálóüzem betonkolosszusának megépítését. Hja, kérem, Svájcban sem mindig működik a józan paraszti ész, olykor szükség van némi „kreativitásra”. A gazdák a komposzt kezeléséért a lerakási díjból kapnak térítést. Az érett komposztot egyrészt saját területükön használhatják fel, illetve értékesíthetik is. A rendszert Ausztriában tanulta a szakember, aki maga is gazdálkodik. Egyre több gazda érdeklődik a tábla szélén történő komposztálás (Feldrandkompostierung) iránt, mert felismerték, hogy a keletkező komposzt felhasználásával növelhetik a terméshozamot, javíthatják a terményeik minőségét. Azért arról se feledkezzünk meg, hogy a növekvő műtrágyaárak is jótékony hatást gyakorolnak a helyi komposztálási kedvre. Az alpesiek azért itt sem tagadják meg önmagukat: a komposztálási folyamat szigorú előírások szerint történik, a gazdák mindent dokumentálnak.

svájc4

A kapcsolatok jövője
A svájci program egyik célja az ismeretterjesztési, vagy némi didaktikus megközelítéssel: a környezeti nevelési módszerek megismerése volt. A svájci szervezet ”Kompost macht Schule”, vagyis a Komposzt iskolát teremt (vagy Komposztiskola) néven 2008 és 2010 között futó pedagógiai programja különösen érdekes tanulságokkal szolgálhat számunkra. A svájci program célja, hogy a környezettudatos nevelést már korai életkorban elindítsák, a diákok érdeklődését a természetben zajló, „hulladékmentes” körfolyamatok felé irányítsák. Basel városa a civil szervezetnek egy óriási lakókocsit adományozott, mely mozgó környezetismereti, biológiai tanteremként, funkcionál, ahol például a talajban élő, komposztképződésben szerepet játszó élőlények mikroszkóppal történő tanulmányozására is van lehetőség. A buszhoz többféle – a témához kapcsolódó – ötletes szabadtéri játék is tartozik. A járművel az iskolák meghívására járják az országot: a pihenőparkokban, az erdő szélén vagy épp az iskola melletti parkolóban megálló „mozgó osztályteremben” képzett komposztmesterek okítják a fiatalokat gyakorlatias, de játékos feladatsorok segítségével. Az oktatóbusz tanulmányozása az idő rövidsége miatt nem fért bele a programba, ezért esetleg egy újabb látogatás alkalmával szeretnénk szemrevételezni a „Komposztmobilt”, mely új ötletekkel gazdagíthatja a hazai környezeti nevelési programokat (a 2010/7. számunkban részletesen foglalkozunk a Komposztiskola programmal).

Eleőd-Faludy Gabriella programvezető
Gellért Miklós elnök

A svájci tanulmányutat a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatta

Az úton készült fényképeket megtekintheti itt és itt.