biopkr107b fotó: Gellért Miklós

 

BIOSZERTÁR Vásárlóközösség

Akcióban az egészség!

 

Hová tűntek a nagyi megszokott ízei? Mi történt a valódi, természetes élelmiszereinkkel az elmúlt évtizedekben? A haszonelvű, csak a gazdasági eredményeket hajszoló, a jövővel nem számoló módszerek maguk alá temették őket.

 

Ki emlékszik már arra, milyen a mesterséges színezék, térfogatnövelő nélküli kenyér, az antibiotikum-mentes hús, a hormonkezeléstől megkímélt baromfi, az ízfokozót nélkülöző felvágott, a sajt, mely nem tartalmaz tartósítószert, a szermaradványok nélküli zöldség, gyümölcs? Ne is beszéljünk az elmúlt évtizedben megjelent génkezelt élelmiszerekről…

 

Az adalékanyagokra, agyon feldolgozott termékekre épülő élelmiszeripar, a műtrágyahasználatra átnyergelt ipari mezőgazdálkodás „fejlődése” észrevétlenül elsodorta az egészséges, tápanyagdús élelmiszereket.

Riasztó adatok tanúskodnak a következményekről; a civilizációs betegségekről: a rohamosan terjedő allergiákról, daganatos megbetegedésekről, hiánybetegségekről.

Kevéssé ismert jelenség a folyamatos talajpusztulás, mely ugyancsak súlyos mellékhatása az intenzív mezőgazdálkodásnak.

 

Az úton, akárhová is vezet, nem lehet visszafordulni ― halljuk unos-untalan.

 

Ahogy világszerte és idehaza is egyre többen, mi másként gondoljuk!

 

A világot nem tudjuk befolyásolni ― valják sokan. Márpedig, ha valamit megvásárolunk, egyben az előállítását is támogatjuk.

Az organikus- vagy biogazdálkodás figyelembe veszi a természet véges teherbíró képességét, védi a talajokat, az élővizeket, az élővilágot. Tekintettel van arra a felelősségünkre, melyet gyermekeink, unokáink jövőjéért viselünk.

 

Az organikus élelmiszerek vásárlásával támogasd a környezetkímélő, hosszú távon is fenntartható gazdálkodási módszereket!

 

További részletek: Bioszertár Vásárlóközösség

Információk: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Látogassa meg Facebook oldalunkat: https://www.facebook.com/groups/bioszertar/?fref=ts

 

                                                                                                                                                                               fotó: Gellért Miklós

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            A biopékárun és húskészítményeken kívül zöldség és gyümölcs is rendelhető.

Megrendelés és információ: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

és telefon: 06 30/930 50 59 (Gellért Lilla)

 

Kérésre rendszeresen termék és árlistát küldünk!

 

DSC 3940b

                                                                                                                                                                                fotó: Gellért Miklós

A PARÍZER ÚJJÁSZÜLETÉSE

A párizsi dicstelen múltja és reményteljes jövője

Amikor a hatvanas évek vége felé szüleim unszolására nyári munkára adtam a fejem, letaglózó ismeretekre tettem szert. Ennek is köszönhetően élelmiszerkereskedelmi pályafutásom igencsak rövidre sikeredett.

Történt ugyanis, hogy az élelmiszerüzletben, ahová a sors szeszélye, vagyis a Közért Vállalat irányított, különös munkálatok elvégzése lett a feladatom. A penészes szalonnák rehabilitálásán túl a megzöldült párizsi ecetes fürdetésének szakszerű munkálatait kellet elvégeznem. Fürdőváros ide vagy oda, mindez nem szolgált a megelégedettségemre. Néhány napos pályafutásom szakítással végződött: némi csalódottsággal a szívemben örökre búcsút mondtam eme jobb sorsra érdemes, nemes szakmának.

A szocialista élelmiszeripar jeles terméke volt a parizer, mely szemléletesen mutatta be, milyen is egy olcsó tömegtermék. Azokban az évtizedekben ez a „melléktermék” a gyenge minőségnek volt a szinonimája. Élénken él az emlékezetemben, amikor a zsírpapírba csomagolt, a benne lévő magas víztartalomtól duzzadó produktumon egy-két nap után jellegzetes zöld elszíneződések jelentek meg. Nem is volt ez másképp sokáig, legfeljebb a víztartalom helyét más adalékanyagok, tartósítószer, szója (valószínűsíthetően génmódosított), ízfokozó, színezék, stabilizátor és más, a „versenyképes árat” biztosító töltőanyag vette át.

Évtizedek teltek el, mire megjelentek azok a leginkább biotermékek, melyek csodálatra méltó átalakuláson estek át. Ekkor derült ki, hogy a minőség titka a hús és a víztartalom arányában keresendő.

A kádári parizerben néhány százalékos lehetett a hús aránya, a maradék a víztartalom volt A mai biotermékben éppen fordított az arány, vagyis a 20%-nyi víz mellet akár 80% húst is tartalmazhat. Mindez az ízen túl az eltarthatósági időn is meglátszik. A mai, korszerűnek elkeresztelt élelmiszeripari fejlesztés során a hús aránya nemigen növekedett, ellenben egy sor adalékanyaggal sikerült a víztartalmat csökkenteni.

Beszédes a magyar élelmiszerkönyvben található előírás: a parizernek legalább hat százalékban kell húst tartalmaznia. Ez az adat az „extra”, „príma” jelzőkkel ellátott termékekben akár a 8%-ra is „felmehet”.

A Hajdúsámsonban működő Turzai családi Biogazdaságban a 80%-os hústartalmat két húsfélével biztosítják: sertéssel és szarvasmarhával. Más, az élelmiszervegyészet boszorkánykonyhájából kikerülő adalékanyagot hiába is keresnénk. Az eltarthatóság ennek megfelelően - tartósítószer nélkül is - több hétre növekedett.

Aki egyszer megkóstolja ezt a terméket, örökre a francia fővárosról elnevezett felvágottféle rajongójává válik.

Gellért Miklós

 

Forrás:

http://magyarasztal.blog.hu/2009/04/14/mibol_van_a_parizsi

http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090818/parizer_parizsi_tartalom_minoseg_kerdesek_es_valaszok


 

biopékárú 220ab

                                                                                                                                                                                fotó: Gellért Miklós

 

rss
Карта